13.fejezet

Rövid reggel
Arra ébredek ,hogy valaki lehúzza rólam a  takarót.
-Hé!!!Add vissza !-kapálózom álmosan és látom,hogy Jace odamegy az ablakhoz(kezében a takarómmal) és kihúzza a függönyt.
-Kelj fel és ragyogj!-dalolja ahogy visszajön és leül mellém az ágyra,hozzám hajol és megcsókolja a homkokom,szemhéjam majd egy pici puszit nyom a számra.
-Mmm-hmm..-morogja és erősebben kezd csókolni ahogy viszonzom.
-Jace..-lihegem és eltolom magamtól.-Elkések a suliból.
-Elkésünk-hangsúlyozza ,mire nekem eszembe jut,hogy a törött lábával még nem nagyon járkálhat a suliba.
-Te még nem jöhetsz suliba.
-Miért?Ki mondja?-kel fel az ágyról botjára támaszkodva.
-Én Jace,én mondom.-felelem és felkelek az ágyról én is.
-Nem lesz semmi baj azzal ,hogy mankón kell járnom bébi.Kibírom-kacsint rám majd az ajtó felé indul.-Ja-fordul vissza az ajtóból-30 perc múlva indulunk-és kimegy.
45 perc múlva begördülünk a suliba és kiszállunk a kocsimból,kisegítem Jace-t(bár nem hagyja) és bemegyünk a suliba.
-Mindenki felénk fordul,megbámul minket.Mindenki sutyorog a hátunk mögött,valakik hangosan is beszólnak mindenféle hülyeségeket.
Jace megfogja a kezem,ujjait enyimekre kulcsolja és a fülembe súgja:
-Nyugi!Nem lesz semmi.
Bólintok és abban a pillanatban meghallok egy idegesító ,hangos hangot.
A legrosszabbat.Amit ma egyátalán nem akartam.
-Jace ,látom megtaláltad az új háremhölgyedet-olyan gúnyosan mondja,hogy mindenki (aki eddig nem ) felénk fordul és jól megnéz magának.
Nem akarom ,hogy így nézzenek.
Rossz ötlet volt ez az egész.
Roszz ötlet volt Jace.
Kiszabadítom a kezem Jace-éből és elrohanok.Be a mostóba,el Karen nyájas,undorító pofája elől....